A Baptista Alapfokú Művészeti Iskola rövid története

Iskolánk megalakulása szoros kapcsolatban áll a Kossuth Iskolában 1958-ban minisztériumi engedély alapján beindított ének-zenei tagozattal.

Zeneiskolája még nem volt a városnak, de gazdag énekkari múltja igen. Felmerült az igény a hangszertanulás iránt, is. Így a karcagi zeneiskola fiókiskolájaként beindult a rendszeres hangszeroktatás, melynek 1967-ig a zenei általános, illetve a Művelődési Ház adott otthont.

A városvezetés, látva a lelkesedést, külön épületet ajánlott fel a hangszeroktatás céljaira, vállalta a felújítás költségeit. A Megyei Tanács viszont az anyagi feltételeket biztosította ahhoz, hogy a már meglévő zongora, hegedű, csellóoktatás mellett két új tanszak, a fafúvós és rézfúvós is beindulhasson. Lehetővé tette az új iskola hangszereinek és teljes berendezésének a beszerzését is.

Az épület felújítása jó ütemben folyt, de szeptemberben az első tanévet még a régi helyszíneken kellett megkezdeni. A növendéklétszám ugrásszerűen 150, majd 200 fölé emelkedett. Hét kinevezett és két szerződéses tanár, közülük 7 utazó kezdte meg az oktatást. Az önálló zeneiskola első komoly feladata a létszám biztosítása mellett a zenekar létrehozása volt. A város és a megye akkori vezetősége lelkes hozzáállásának köszönhető, hogy 1968. március 26-án Sebestyén Péter megbízott igazgató vezetésével megnyitotta kapuit a Rákóczi u. 3. szám alatt az Állami Zeneiskola. Az iskolaavató ünnepségen Masopust Péter tanár vezetésével már a vonószenekar is bemutatkozott.

1968 májusában a zeneiskola tanárai hangversenyt rendeztek és a bevételt a városi strandfürdő építésére ajánlották fel.

1968 szeptemberétől Dr. Lázár Szabolcsné lett az igazgató, aki a város és a megye felkérésére átjött a karcagi zeneiskolából és elvállalta az iskola vezetését. E tanévben beindult egy népi hangszer, a citera oktatása, a városban élő Tuka Zsigmond népművész irányításával.

Egyre emelkedett a fúvós létszám, elsősorban a fafúvós tanszakon.

Ebben a tanévben kiemelt feladat volt a Megyei Kamarazenei Fesztivál megrendezése.

A zeneiskola a Megyei és a Városi Tanácstól újra jelentős összeget kapott hangszerállományának bővítésére.

A színvonalas oktató-nevelő munka eredményeként két hegedűs növendék bejutott a Budapesti Országos Kamarazenei Fesztiválra és első helyezést ért el, amely jelentős sikernek számít egy fiatal zeneiskola életében.

Az iskola hamar központi szerepet töltött be a város kulturális életében. A zenei általános iskolával, a gimnáziummal közös hangversenyeket rendeztek, részt vettek a város különböző ünnepségein, felléptek tanári hangversenyeken.

A személyi feltételek alakulásában komoly nehézséget okozott az, hogy az iskola tantestülete szinte teljes egészében utazó tanárokból állt és nagyon gyakori volt a tanárváltozás. Az országos tanárhiány miatt sok esetben képesítés nélküli nevelőket is alkalmazni kellett. Sebestyén Péter áthelyezéssel megvált Kisújszállástól, helyette Veress Gabriella lett az igazgatóhelyettes.

Az iskola tanárai mindig nagy gondot fordítottak arra, hogy kamaracsoportokat (négykezes, zenekar, duók, triók) hozzanak létre, hiszen oktatásunk ezzel tölti be legfontosabb szerepét. Aktívan közösen muzsikálni igen komoly örömszerző tevékenység.

Az iskola hegedű tanszaka megalakulásához képest igen korán a megye élvonalába tartozott.

1971/72-es tanévben létrejön a Fúvószenekar, kezdetben Sípos Antal majd 1977-től Fekete Sándor rézfúvós tanár vezetésével.

Tíz éven keresztül adtunk otthont a megyei kamarazene tanárok továbbképzésének, amelyet Máriássy István neve fémjelez.

Az 1974/75-ös tanévben az iskola épületét felújították, a külső folyosót részben beépítették, így egy tanteremmel és egy gazdasági irodával, valamint a mellékhelyiségek kialakításával, öt helyiség parkettázásával, a folyosó burkolatának cseréjével sokat javultak az oktatás feltételei.

Ebben az évben megalakult az iskola Tücsökzenekara Fekete Sándorné vezetésével.

Czeglédi Zoltán ujjá szervezte a Városi Ifjúmunkás Kórust.

1983-tól háromévente iskolánk rendezi az Országos Zeneiskolai Kürtversenyt, melynek zsűri elnöke Tarjáni Ferenc kürtművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

1984-ben Dr. Lázár Szabolcsné akkori igazgató kezdeményezésére létrejön a városban egy felnőtt kórus, egyetlen fellépés, egy hangverseny erejéig Papp László vezényletével. A bevételt az új Nemzeti Színház építésének javára ajánlottuk fel. Ez után a város vezetői felkérik az igazgatónőt, hozza létre az állandó városi kórust. Sikerül megnyerni Gulyás György karnagyot, aki két éven keresztül irányította és Phoenix névre keresztelte az azóta is működő sok fellépést, külföldi utat maga mögött tudó, jelenleg Vajna Katalin vezette felnőtt kórust.

1990-ben Dr. Lázár Szabolcsné nyugdíjba ment. Őt követte Fekete Sándorné, aki 5 éven át igazgatta az iskolát.

1991-ben az oktatásban bevezették a fejkvótát. Ez az egész közoktatásra, így iskolatípusunkra is jelentős hatással volt.

1991 szeptemberétől az iskolában gitár tanszak indult 6 órában.

Az iskola épületére egy embléma, Czobor Sándor alkotása került.

1995 őszén Fekete Sándorné nyugdíjba vonult. Egy évre Pintér Istvánnét bízták meg az iskolavezetéssel. Az ő kezdeményezésére szeptembertől beindult a népzene tanszak, majd a tanév végén, megalakul a Kisújszállási Zenedéért Alapítvány.

1996 szeptemberétől Lovász Beatrix igazgatja az iskolát. Ebben az évben az Állami Zeneiskola elnevezést Városi Zeneiskolává változtattuk. Új kezdeményezésként megrendeztük első nagyszabású koncertünket elszármazott, pályára került volt növendékünk, Iván Ildikó részvételével.

1996 decemberében Nagy István, jelenlegi települési képviselő egy nagylelkű adomány kíséretében létrehozta a Magyar Népzenéért Alapítványt.

1997 novemberében az Óbudai Népzenei Iskola tanárai és növendékei léptek fel a népzene tanszak meghívására.

1998 februárjában pályára került, már hírnevet szerzett volt növendékeink, Hruby Edit, Németh Attila és Horváth Gyula adtak koncert.

1998 novemberében Pólus László, elszármazott növendékünk jött koncertezni, folytatva a koncertsorozatot, és egyúttal magával hozott sok igen tehetséges partnert.

1999-ben, hasonlóan a város többi intézményéhez bált rendeztünk, amelynek műsorát a tanárok szolgáltatták, újításként a tanári kar belekóstolt a könnyebb műfajba különböző kamaraművek erejéig, a közönség és a fellépők nagy-nagy örömére a következő évben ez farsangi hangversennyé szelídült. 2000 májusában koncertet rendeztünk a Bach évforduló tiszteletére a Szolnoki Szimfonikus Zenekar közreműködésével a katolikus templomban tanáraink és növendékeink fellépésével.

2000. decemberében a képviselő-testület és a régi fúvós zenekari tagok közös akaratából újjá alakult a városi fúvós együttese Mellofon néven, melynek irányítására Szálkai János karnagyot kértem fel.

2001 februárjában szintén farsangi hangversenyt, majd 2002-2003-2004-ben év végén növendékeink és tanáraink fellépésével alapítványi hangversenyt rendeztünk. Az ilyen alkalmakkor összegyűlt adományokból az iskola hangszerállományát bővítettük, illetve támogatást tudtunk nyújtani a legtehetségesebb növendékeink zenei táborban való részvételéhez. Sikeres pályázatokat írtunk. Részben az elnyert összegekből részben önkormányzati segítséggel meg tudtuk vásárolni az ütő tanszak igen drága dallamhangszereit, így ez a tanszak is fejlődésnek indult. Az iskola hangszigetelését részben megoldottuk, később azzal, hogy a folyosót parafával burkoltuk tovább javult a hang és hőszigetelés.

2003 szeptemberében, javaslatomra követve az országos trendet, önkormányzati támogatással kibővítettük az iskola kínálatát képzőművészet és néptánc oktatással. Az eltelt évek alatt a két új művészetágnak is igyekeztünk megteremteni a lehető legjobb körülményeket. Azóta is folyamatosan bővítjük az oktatáshoz szükséges eszközök számát. Sokat nyert az iskola és a város ezzel a döntéssel, hiszen a két új művészetágban is vannak évről-évre olyan tehetséges növendékek, akik szakirányú középiskolába, főiskolára nyernek felvételt. Arról a sok gyerekről nem beszélve, akik, bár nem a művészeti pályát választják hivatásul, örömmel vesznek részt a foglalkozásokon. A tanítványokból, volt tanítványokból alakult Nagykun Táncegyüttesnek (itt felsorolhatatlan számú) fellépése, eredménye közül csak a legfontosabbak: 2001 óta állandó meghívottjai a „Budapest Karácsony” rendezvénynek. Betlehemes játékukat évente láthatják a Vörösmarty téren. Szintén itt, többször ők nyitották meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál néptáncos programjait. Szintén 2001 óta állandó meghívottjai az Ürömi Fesztiválnak. 2008-ban Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Díjban részesültek. 2010 novemberében Budapesten a Hagyományok Házában „Jól minősült” fokozatot értek el.

2003 novemberében a karcagi zeneiskolával összefogva megrendeztük a XX. Országos Fuvolás találkozót. Ennek a rendezvénynek sok éven át a Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozata, majd az ország különböző szakközépiskolája adott otthont. Előttünk a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola vállalkozott ilyen nagy feladatra. Rendezvényünk sajnos nem a városban zajlott, hiszen akkor még itt nem volt alkalmas szálláshely közel 60 fellépő művésznek, és 140 fuvolatanárnak.

2005 óta, a Művészetoktatás Napja alkalmából minden április utolsó hétvégéjén nagyszabású rendezvényre hívjuk a kedves szülőket, tanítványainkat és minden érdeklődőt. Ez alkalomból mindhárom művészetág bemutatkozik. Igyekszünk minden évben valamilyen újdonsággal a város közönsége elé állni. Így ünnepeltük meg a Mozart, Bartók, Kodály, Haydn évfordulókat. A közreműködő több esetben a Szolnoki Szimfonikus Zenekar volt. A szólisták pedig a tanáraink növendékeink.

2007-ben a néptáncosaink állandó próbaterembe, a felújított Nagykun Klubba költözhettek, ez végre rendezett körülményeket biztosít az igen sikeres néptánc tagozat számára. Bár a Nagykun Klub a Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatása alá tartozik, iskolai költségvetésből jelentősen hozzájárultunk ahhoz, hogy megteremtsük a néptánc oktatáshoz előírt követelményeket. Így a 2007. tavaszán és őszén lezajlott minősítő eljárás eredményeként iskolánk mindhárom művészetága kiválóra minősült.

Itt kell szólnom a képzőművészet ágról. 2003-ban szinte reménytelennek látszott, hogy meg tudjuk teremteni a lehetőséget a működéshez, de mégis jól tettük, hogy belevágtunk. Két tanárunk közül az egyik grafikára, másik festészetre szakosodott. Ma már közöttünk egy volt tanítvány is, akiből szobrász lett. Mindhárman más- más erényekkel, de ugyanolyan lelkesedéssel fordulnak a tanítványaik felé és segítik őket minden eszközzel. A tanszak sikereit évről-évre nemzetközi és hazai díjak, aranyérmek igazolják. Az évente megrendezett kiállítás magáért beszél. Nyomon követhető a fejlődés.

A 2007/2008-as tanévben három hangversennyel megemlékeztünk az iskola megalakulásának 40. évfordulójáról. Felléptek az iskola pályára került volt tanítványai, volt és jelenlegi tanáraink, jelenlegi együtteseink a Mellofon fúvószenekar, a Városi vonószenekar, a Nagykun Táncegyüttes, a KI-ÜTŐ együttes, illetve kiállítást rendeztünk a képzőművészet ágra járó gyerekek munkáiból.

Különleges esemény volt az a hangverseny, amelyen azok a volt tanítványok léptek pódiumra, akik bár nem mentek zenei pályára, de az itt eltöltött évek életre szólóan meghatározóak voltak számukra. Nosztalgia kórust szerveztek, akinek nem volt saját hangszere, annak kölcsönöztünk, nagy lelkesedéssel gyakoroltak, próbáltak. Nemcsak az ország minden tájáról, de még külföldről is érkeztek volt növendékeink erre a jeles napra, és nem hiába! Forró hangulatú szép koncert volt.

Örömünkre szolgál, hogy a város vezetői értékelik azt a munkát, amit végzünk. Megbecsülésüket időről, időre újabb díjakkal ismerik el. Ezek a következőek: két fő „Miniszteri Dicséret”-ben, egy fő „Aranykatedra” díjban, egy fő „Kiváló Munkáért Dicséret”-ben, három fő, valamint a Mellofon Fúvós Együttes a Kisújszállás Város által alapított „Arany János Díj”-ban, egy fő Pro Communitate Urbis Díjban, részesült. 2000-ben a zeneiskola tantestülete és egy fő Pro Communitate Urbis Díjat kapott. Egy fő 2005-ben megkapta az MZMSZ alapította Magyar Művészetoktatásért Plakettet.